Csak az ügyfelek változtak. A projektmenedzsment alapvető szakmai paradigmái a gazdasági környezet állapotától függetlenül változatlanok maradnak. A válság hatásai szakmai értelemben leginkább úgy érzékelhetőek, hogy – a konjunkturális időszakkal szemben – sok esetben olyan tudásterületek kerültek előtérbe, mint a változáskezelés vagy a válságmenedzsment – nyilatkozta lapunknak Saád Tamás, az AAM Group Projektmenedzsment üzletágának igazgatója. Megváltoztatta azonban az ügyfelek viselkedése, akik a válság hatására részben kisebbek lettek a projektek és megalapozottabb becsléseket, illetve árazást kérnek.
Keményebb áralkukba kell belemenni, és a teljesítéseket is sokkal szigorúbban veszik górcső alá – jelentette ki Fehérvári Tamás, a Qualysoft Informatikai Zrt. projektvezetője, aki szerint a szakma alapszabályait ugyanúgy nem érintheti egy válság, mint ahogy a fizika alapjait sem.
A tapasztalatok szerint az ár-érték arányra is jobban odafigyelnek a felek, sokat szigorodtak a szerződéskötés feltételei, nem is beszélve a teljesítési igazolások elfogadásáról. Mindez a költségek erőteljes kontrolljával függ össze, miközben a megrendelők a minőséget várják el továbbra is.
Összegezve: ugyanazért a pénzért sokkal többet vár el az ügyfél. Ez a projektvezetők dolgát annyiban nehezíti meg, hogy a szerződéses feltételeknek megfelelően sokkal szigorúbb projektmonitoringot kell alkalmazni a projekt lefutása során. Sokkal többször kerül olyan helyzetbe a projektvezető, hogy dönteni kell, minek a rovására engedjen az ügyfél kérését akceptálva, legyen az egy egyszerű kérés vagy jogos igény.
A projektek lebonyolításában elvárt irányítási és szervezési megoldások továbbra is szigorú követelményeknek való megfelelést igényelnek a projektmenedzserektől – emeli ki az AAM üzletág- igazgatója. A válság időszakára jellemző, hogy az ügyfelek projektekkel kapcsolatos költségérzékenysége növekedett – sokszor még a minőség, illetve a határidő tartásának kedvezőtlenebb irányú változása árán is.
Tény, hogy a gazdasági kényszerek miatt kevesebb projekt indult az elmúlt egy évben és több projekt szakadt félbe vagy szenvedett halasztást.
Az ügyfelek, illetve a projektgazdák érzékelhetően ma még inkább az elkövetkező években beindítandó nagyszámú fejlesztési projektre történő felkészülés és tervezés időszakát élik. A gazdasági válságra jellemző szolgáltatáskínálati túlsúly miatt bizonyos projektek finanszírozási és erőforráskeretei csökkennek, de előfordul az is, hogy pénzügyi restrikciók miatt a fejlesztések időbeli kifutása tolódik – jelentette ki Saád.
Természetesen a recesszió hatásai még mindig érezhetőek. Több ügyfélnél még pályázati szakaszban felülvizsgálták a projektek szükségességét és sok esetben el sem indították az alacsonyabb prioritású munkákat. Ennek ellenére enyhe fellendülést éreznek a cégek, főleg a halaszthatatlan fejlesztések indultak el, ám mindezek ellenére általánosságban még mindig a kivárás a jellemző.
Ráadásul az induló projektek kisebb volumenűek, többnyire a meglévő rendszerek továbbfejlesztését célozzák. A vállalatok egyre gyakrabban úgy védekeznek a válság ellen, hogy a nagyobb projekteket több szakaszra bontják és kisebb lépésekkel indulnak el.
GIRNT JÓZSEF

A KPMG ÁRNYALJA A KÉPET
Az valóban igaz, hogy kevesebb projekt indult, illetve jó néhány projektet elhalasztottak, azt azonban cáfolnom kell, hogy sok projektet félbeszakítottak volna – jelentette ki Korász Tamás, a KPMG it-tanácsadási igazgatója. Azok a projektek, amelyek már előrehaladott állapotban voltak és az üzleti igény is releváns maradt, tovább futottak; ráadásul itt már lekötött kapacitások voltak. Sőt, tudok olyan projektekről – még a válság által leginkább sújtott ipari szektorokban is –, ahol pontosan a napi munkától részben felszabaduló belső erőforrásokkal olyan, régóta halasztott projekteket indítottak el, amelyeket a napi munkák elsodortak, viszont az üzleti szükségszerűségük vitathatatlan volt: gondolok itt belső folyamatátszervezésekre, hatékonyságjavulást megalapozó projektekre.